Az idei évben teljesen játszik az idegeinkkel, a talán egyik legnagyobb zenemegosztó platform a Soundcloud. Többször a csőd szélén voltak már, és többször már mentőcsomagot is kaptak, így jogos a kérdés, hogy vajon meddig bírják még ezt cérnával. Ebben a cikkben kicsit utánajártam a tényeknek, picit a múltnak és a lehetséges jövőnek.
A Soundcloud egy svéd alapítású zene megosztó / streaming platform, amit 2007-ben indítottak Stockholmban. Akkoriban ez az új rendszer tett a legjobban keresztbe, a már haldokló Myspacenek. 2009-ben egy 2,5 millió dolláros befektetőnek köszönhetően a rendszer rohamosan növekedett és egyre népszerűbb lett a zenészek körében. 2010 májusra már több mint 1 millió regisztrált felhasználóval rendelkeztek.
A rendszer sikere a “vadnyugati” jellegű jogi szabályozatlanságból származott. DJ-k, rádió műsorok, zenészek használták mixeik, műsoraik, podcastjeik tárolására és megosztására. A közösségi funkcióknak köszönhetően nagyon jól lehet tartani a követőkkel a kapcsolatot, és figyelni lehetett egymást a hírfolyamon keresztül. Az SC lejátszója rendkívül könnyen használható, és beágyazható minden más rendszerbe, emiatt nagyon sokan használták, nem csak közösség építés céljából, hanem saját tartalmainak “hostingjára”, azaz szimpla tárolásra is. Producerek, DJ-k ide töltötték fel nem csak a saját zenéiket vagy mixekeit, hanem a nem hivatalos remixeiket (azaz bootlegeket) és mashupokat is. Anélkül, hogy bármilyen jogi következménye lett volna. Feltöltötték és máris tudták népszerűsíteni, körbe küldeni, megosztani stb.
Ez az aranykor kb. 2014-ig tartott (40 millió felhasználó volt már akkor). 2014 elején, a Soundcloud megállapodást kötött több major kiadóval is, aminek a következménye az lett, hogy a nagy kiadók kontroll alatt tudták tartani a feltöltött tartalmakat, és ami szerzői jogokat sértett (monetizációs, vagy egyéb szempontból) azokat a feltöltéseket törölni tudták, előzetes figyelmeztetés nélkül. Hozzá kell tenni, hogy a Soundcloudnak órási anyagi haszna lett ebből a megállapodásból.
Ebből az következett, hogy szinte lehetetlen lett ezután DJ mixeket, és nem hivatalos bootlegeket, mashupokat feltölteni következmények nélkül. 3 ilyen figyelmeztetés után, az adott felhasználó örökre törölve és tiltva lett a rendszerből, nem számít, hogy előfizető vagy ingyenes user volt. Rengeteg nagy művész, rádió műsor és producer vesztette el így el a több százeres bázisú profilját. Több ezer további aktív felhasználót is veszített a rendszer a folyamatos törlések, és copryright problémák miatt . A majorokkal való egyezmény pontosan azt tette tönkre, ami igazán híressé tette a platformot egykor. Érdemes tudni, hogy az algoritmus ami a feltöltéseket figyeli, sokszor hibázott és a mai napig is hibázik. Olyan dalokat is kitörölt amik teljesen jogtiszták voltak, vagy olyanokat is amiket egyáltalán nem kellett volna. Sokszor egy adott előadó a saját dalát nem tudta megosztani a profilján. Ezek a bakik, anomáliák szintén nem gyűjtöttek túl sok rajongót a Soundcloudnak, rengetegen kiakadtak és felháborodtak a rendszer kiszámíthatatlanságán és logikátlan (sokszor inkorrekt) eljárásain.
2015-ben az előadók főleg az ingyenes megjelenések, letöltések felé kezdtek mozdulni a Soundcloudon. A Repost kapuknak köszönhetően, rengeteg kisebb blog, vagy közösség, több száz ezres bázisú csatornát tudott felépíteni ezeknek a DL-gate-k segítségével (csak úgy lehet egy ingyenes zenét letölteni, ha átmegy egy digitális “kapun” ami automatikusan megossza az adott zenét a user falán, ezzel generálva vírus szintű terjedést a “hírfolyamon”). Miután rengeteg felhasználót begyűjtöttek, a zenék repostolását és posztolását anyagi ellenszolgáltatás fejében tették meg. Sokan elég jó pénzeket tudtak ezzel keresni egy 1-1,5 évig, de akár még a mai napig is. Több ezer ilyen fizetős repost channel található ma már, amik pénzért cserébe megosszák az ingyenesen letölthető dalokat.
2016 végére erre sokan rájöttek, de a Soundcloud időközben szigorított a repost algoritmuson és drasztikusan csökkent a repostok elérése. Még a mai napig működő stratégia, de közel nem olyan erős mint az első hónapokban. Ezt megfejelte az a tény, hogy igazi fake lejátszás, és követő ipar épült ezen rendszer köré. Több száz ezer kamu profil, csatorna és lejátszás van, amik automatizálva vannak. Nehéz kiszúrni, hogy melyik valódi csatorna és melyik csak szimpla “átverés”. 2016 végére ennek a hatása érezhető is volt, újabb drasztikus user veszteség volt a Soundcloudnál (bizalom veszteség miatt). Időközben a Spotify is ajánlatot tett, hogy megvásárolja őket, közvetlenül a Soundcloud GO szolgáltatásuk indítása előtt (2016 március). De nem jött létre a deal, és a Soundcloud GO model is csúnyán sikertelen volt, senki nem akart egy Spotifyhoz hasonló módszerre előfizetni.
2017 nyaráig bezárólag már többször is a csőd szélén volt a cég. Folyamatos létszámcsökkenés és káosz volt a Soundcloud irodái körül. Egyes források szerint már csak hónapok kellettek ahhoz, hogy teljesen csődbe menjenek. Nyár végén kaptak egy nagyobb mentőcsomagot, ami talán egy időre megmenti őket a csődtől. De időközben sorakoznak az igazi dögkeselyűk. A Spotify és a Deezer is bejelentette, hogy van az a pénz amiért megvásárolnák a Soundcloudot, de mindenki arra vár, hogy a szakadék széléről, minél olcsóbban tudjanak rájuk licitálni. Tulajdonképpen kivárják azt a pontot amikor majdnem csődbe megy a cég.
Kell-e aggódnia a felhasználóknak, tartalom készítőknek a csődtől? Elveszhetnek-e a zenék?
Nem hinném. A Soundcloud jelenleg is szinte egyeduralkodó a zenemegosztó piacon, órási felhasználói bázissal, amit senki sem fog engedni csak úgy elveszni. Előbb utóbb valaki úgyis fel fogja vásárolni őket. Ha a streaming fronton ugyan csúfos vereséget szenvedtek, a zene “hosting” szerepkörben még tovább tündökölhetnek.
-----------------------------------------------------------------
Bővebb tartalom: www.facebook.com/magyarproducerworkshop
Elindult az első könyvem előjegyzése:
Kattints ide az előjegyzéshez: http://eepurl.com/c4ICPn
