Ebben az interjúban az Artisjus kommunikációs igazgatójával Tóth Péterrel beszélgetek a legnépszerűbb szerzői jog kérdésekről! Minden zenésznek, szerzőnek, DJ-nek, producernek erősen ajánlott az interjú elolvasása.
Először tisztázzuk, mivel foglalkozik pontosan a szervezet?
Egy zeneszámnak jogi szempontból 3 szereplője van: a szerző, az előadó, és a hangfelvétel előállítója, producere. Az Artisjus a szerzői részt képviseli, ahol elhangzik a mű, azután beszedjük a jogdíjat, és eljuttatjuk a jogtulajdonoshoz. Ennek mindenhol megvan a helyi megfelelője, külföldön is.
Ennek nyilván alapfeltétele, hogy az adatszolgáltatás minden téren flottul működjön.
A szerzők megbíznak bennünk, megadják a szükséges adatokat, hogy tudjuk milyen arányban kell szétosztani a jogdíjat, a felhasználók pedig lejátszásokról szolgáltatnak adatot.
Egy szám feldolgozása ügyében kitől kell engedélyt kérni, hogy el lehessen játszani, vagy ki lehessen adni?
Mi a tömeges elhangzások esetén képviseljük a szerzőket. Átdolgozás esetén új zeneszerzői teljesítményt is hozzátevődik a dalhoz, ilyenkor közvetlenül meg kell keresni az eredeti szerzőt, szövegírót. Abban az esetben, ha nem egyszerűen átdolgozza, hanem felhasználja, illetve hangmintát vesz belőle, a szerzőt, az előadót, és a hangfelvétel kiadót is meg kell keresni.
DJ mixek, vagy akár feldolgozások esetén a YouTube kiszúrhatja az egyezést. Mi ilyenkor a teendő?
Alapvetés, hogy kellenek a szükséges engedélyek, és a letiltásoknál a YouTube felajánlja, hogy igazolhasd a jogosultságodat. Ez olyasmi, mint egy automata rendőr, ami ott áll a dal mellett.
A hangfelvételt készítő technikust megilleti bármilyen jogdíj?
A korábbiakban említett szereplőkön kívül más szereplőt nem illet meg jogdíj. A technikus egy megbízott, alvállalkozó a folyamatban.
Acapellát használhatnak e feldolgozáshoz?
Ebben az esetben is a szerzőtől kell engedély.
Ha közzétesznek egy zenét, ami nincs kiadó által kiadva, hogyan lehet levédetni?
A kiadónak ebben nincs szerepe. A szerzői jogi védettség automatikusan keletkezik. Bármiféle regisztrálás csak azért szükséges, hogy a jogdíjak eljussanak a jogosult személyekhez. Ennek van egy bizonyító ereje, így más nem állíthatja, hogy ő írta a dalt.
Mi a helyzet, ha valaki elsősorban külföldön akarja eladni a zenéjét.
A jogi védettség adott nemzetközi szinten is. A jogdíjak szempontjából, amelyik országban valakinek jelentős elhangzásai vannak, érdemes az ottani jogkezelőnél is regisztrálni, de alapvetően az Artisjus-nak adott megbízás az egész világra kiterjed.
Fesztiválok során részletes lejelentőt kérnek a szervezők. Miért az előadónak kell küzdenie, hogy összevezessék a jelentéseket az Artisjus-nál?
Ezen a téren jelentős változások történtek, elindítottunk két online felületet, egyet a rendezvényszervezőknek, egyet a szerzőknek (SZIR- Szerzői Információs Rendszer). Ha valaki saját dalokat játszik, ő tudja a legpontosabban hol és mit játszott. Érdemes rendszeresen lejelenteni a fellépéseket. A rendezvényszervezőnek meg lehet mondani, hogy közvetlenül az Artisjus-hoz jelentünk. Ha két irányból érkezik adat, a szerzői az erősebb.
Sokszor a koncerthelyszínek nem hajlandóak lejelenteni a műsort, ha ezt szóvá teszi az előadó, akkor feketelistára kerülhet, vagy azt javasolják neki, hogy kevesebb dalt jelentsenek. Mit lehet tenni ilyenkor?
Évente nagyjából 20 ezer fellépésről tudunk, reményeink szerint egyre kevesebb az ilyen eset. Valamilyen online nyoma minden rendezvénynek van, a szervezőnek pedig nem mondjuk meg, honnan van az adat. A piac szépen tisztul. Egyébként ugyanannyi jogdíjat kell fizetni, akár 6 dal hangzott el, akár 20.
A SZIR-hez kapcsolódóan, nincs rá mód, hogy a külföldi előadókat egyszerűbben lehessen hozzárendelni egy dalhoz, postára rohangálás nélkül?
Szeretnénk mindenféle fejlesztést csinálni. Az online rendszernél azt tartottuk szem előtt, hogy először a tömeges, tipikus eseteket fedjük le, és mivel mi egy kis ország kis jogkezelője vagyunk, igyekszünk azzal foglalkozni, amivel megéri, és úgy haladni az újabb feladatok felé. Az új fejlesztésünk nemrég készült el, az azonosítatlan művek kapcsán. Ezeket egy automatikus kereséssel kiszűrjük, és ki lehet szabadítani ezeket a beragadt pénzeket. Három évig kell rendelkezésre tartanunk ezeket a pénzeket, erre is érdemes ránézni. A nemzetközi szerzők ügye egyébként egyre jellemzőbb, így ezt mindenképpen kezelnünk kell a közeljövőben.
Tegyük fel, befejeztem egy dalt, de külföldön akarom kiadni. Mi a teendőm ilyenkor az Artisjus felé?
Az alapfeltevés, hogy a dalokat érdemes regisztrálni az Artisjus-nál, a jogdíjnak így is el kell jutnia a jogosulthoz. Mint már mondtam, ha valamelyik országban kiemelt jelenléte van valakinek, akkor érdemes a helyi jogkezelőhöz csatlakozni.
Ha a zeném egy reklámfilm alatt megy, jár utána jogdíj?
Ilyen esetben van egy közvetlen megállapodás a reklámozó és a zeneszerző között, akkor is, ha egy kifejezetten erre a célra íratott zenéről van szó, és akkor is, ha már meglévő zenét használnak fel. Az íratott zenéknél utólag nem jár jogdíj, egyéb esetben a két fél megállapodásán múlik.
Bővebben az itt látható interjúban:
Olvass bele a legújabb könyvembe ahol szintén írok hasonló témáról:
Megrendelés: www.bankutidani.hu
